Hittel - Hit el - Hitel

2016. február 02. - Magyar Élőfalu Hálózat

szita.jpg5. levél zöld felszólamlás „Mentsétek meg a reményt!”

"Az első feladat, hogy a gazdaságot állítsuk az emberek szolgálatába. A második feladat, hogy egyesítsük az Embereket, a béke és az igazságosság útján. A harmadik feladat talán a legfontosabb számunkra. Ez a Föld Anyánk védelme.”

Ferenc pápa (2015. 07. 09.), Santa Cruz, Bolívia

(Ezt az írást a Magyar Népfőiskolai Társaság kővágó-örsi tanácskozásán a résztvevők kézhez vehették.)

 

HITTEL – HIT EL – HITEL

Egy humánökológus gondolatai klímaváltozás idején

 

Ebben a három szóban és ebben a sorrendben benne van az emberiség kigondolkodásának folyamata az őt (is) megtartó világból, pontosabban az ökoszisztémából. Akár elhiszi valaki, akár nem: tény.

 

Már jó ideje hitelből élünk. Vagyis – leegyszerűsítve – többet fogyasztunk a környezeti elemekből (jó víz, jó talaj, jó levegő, energiaforrások, nyersanyagok, stb.) mint ami újra termelődik. Ez volt az első és eredeti hitel, és egyetlen, amiről azt képzeltük, képzeljük, hogy büntetlenül és folytatólagosan átütemezhetjük. És ez most minden frusztráció, probléma, válság eredeti oka, csak mindig másról beszélünk, mert ez lényünkből fakad.

Ennek veszélyére sokszor és sokat figyelmeztettek bennünket. Hogy csak az egyiket említsem, minden évben hajszálpontosan bejelentik az ökológiai túlhasználat napját, ami idén augusztus 13-ra esett. Ti. a következő naptól már a jövő évi készleteket fogyasztjuk a fönt nevezett környezeti elemekből. Ezt a bejelentést nem egy hivatásos ijesztgető, vagy ami még ennél is rosszabb, egy éppen szabadlábon lévő megélhetési parafenomén teszi, hanem az ENSZ ebben szakos tudományos testülete, a Magyar Tudományos Akadémia ennek megfelelő bizottsága által felerősítve. És minden média. Újabban, és ez nagyon fontos, a világ felelős vallási vezetői is megszólalnak. Köztük Ferenc pápa, aki lénye-gében azt mondta: Ha mindenki mindenkinek meg is tud bocsájtani – elvileg – a Természet nem fog megbocsájtani senkinek sem, aki ellene vét. De miért is? A természet törvényeit nem az ember hozta – azok vannak, de lehetőséget kapott megismerésükre, megtapasztalásukra, betartásukra és felhasználásukra. És ezt a maga érdekei szerint meg is teszi. Amíg ezzel nem árt az ökológiai rendszernek, nincs baj, de a bajok csak lassan érzékelhetőek. Mint a legtöbb betegség. Amíg nem okoz nagyobb gondot, nem törődünk vele. A gyakorlat ezzel szemben az, hogy vétkezünk minden nap gondolattal szóval, cselekedettel és mulasztással. Ebbe más politikát vinni, mint őszinteséget, életveszélyes.

Mert eljön az igazság pillanata azok számára is, akiknek fogalmuk sincs, hogy mi az az entrópia, mégis növelik. Ha kell, ha nem. Például pénzt költenek este, reggel, meg délben arra, amitől csak rosszabb lesz. Amikor jobb is lehetne. Azok sincsenek könnyű helyzetben, akik ezt felismerik, sőt, azt is tudják, hogy vannak olyan magatartási szabályok, amelyek betartásával jobban elkerülhetőek lennének az amúgy magunk által előidézett válságok.

Gondolok itt két ökologikus, ökonomikus és ökomenikus tartalmú javaslatra. Az egyiket már régebben ajánlották, ez a Tízparancsolat, a másikat ebből származtatták: ez az ökológia négy parancsolata. Így mindenki lehetőséget kapott választani meggyőződése szerint.

Mindegy, hogy az Paradicsomkertből jött, vagy a Darwinkertből. A két ajánlásban az a közös, hogy egyiket sem tartottuk be. Jelen helyzetünket nézve még mindig nincs meg a közös igyekezet. Pedig az ökológia négy parancsolata kevesebb, mint tíz, és ebben is minden benne van:

  • A természet jobban tudja
  • Maximális gondosság
  • Tiszta használat
  • A szépség iránti igény

Hát, ennek lefordítására, tanítására és gyakorlati útmutatására mennyire alkalmas lenne a népfőiskola (is)! Persze ez is csak abban a kegyelmi állapotban jelent örömöt, amíg nem leszünk más, sürgősebb dologgal elfoglalva. Mondjuk egy világméretű Húsvét-sziget performanszban való részvétellel. Amit a természet őszinte részvéttel fog nyugtázni.

Sok eredeti lehetőség nyílna a tényszerű – tárgyszerű – őszinte tanításra, nevelésre. Például lehetne beszélni arról, egy történeti ökológiai kurzus keretein belül, hogy a népvándorlási problémákat mindig valamilyen ökológiai – humánökológiai válság előzte meg.

Ezt már a jobbak felismerték és figyelmeztették rá a többieket, a rosszabbak ez alatt – ezen ismeretek birtokában – inkább a válság előidézésében és annak fenntartásában jeleskedtek. És eddig ők voltak többségben.

A megoldás egyik útja lehet a gondolkodásmódunk megváltoztatása. Tudnánk ezt folytatni együtt?

                       

 

 

Czumpf Attila elnökségi tag, a Természetes Életmód Alapítvány alapítója

 

A bejegyzés trackback címe:

http://elofalu.blog.hu/api/trackback/id/tr298354348

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.