A munkahely, a GDP, a növekedés zsákutcája

2013. május 19. - Magyar Élőfalu Hálózat

zsakutca.jpgRégen otthon születtünk, anyánktól tanultunk anyanyelvet, főzni-varrni, beteget gyógyítani, időseket ápolni; apánktól vetni-aratni, ácsolni, házat építeni. Mindezt mára szétszedték.

Lett szülészet, óvoda/iskola, menza, gyár, kórház, aggok háza –óriási energia- és anyagráfordítással, butító szakosítással. Régen az élelmet behoztuk a földről és megettük. Ma gyárak, hűtők, szupermarketek láncán megy keresztül – ismét irdatlan energiafogyasztással, környezetszennyezéssel. (A mezőgazdaság energiamérlege erősen negatív, l. Energiamenü). Az ilyen „munkahelyen” az ember testileg-lelkileg eltorzul. Gombnyomásra megkap mindent, de ő maga elhízik, unatkozik, iszik, válik. Elveszítettük önszórakoztató képességünket, óriási szórakoztató ipart rendelünk meg. A nagyfogyasztó háborúkeltő: katonákat küld az olajért. A kórházak tele vannak civilizációs betegségekkel; egyre több a tévelygő, mértéket vesztett ember.

Régen a munka testileg-mentálisan jó erőben tartott. A „munkahely” ott volt az orrunk előtt: élelmet és meleget kellett termelni. A munka adta magát. Nem volt „munkaidő”, „főnök”, 20 napos „szabadság” - a természettel összhangban, télen az ember is megpihent. Nem volt „nyugdíjas”, az ember addig dolgozott, ameddig bírt. Ma a nyugdíjasokat a szemétre dobják. Az emberek megöregedtek és meghaltak – szeretteik körében. Ma egymást gázolják el, vagy infarktust, sztrókot, daganatot kapnak. Régen nem kínozták őket kórházakban évekig élethosszító gépekkel és szerekkel.

Ma minden munka romboló. Még a szívsebészé is, aki könnyen megelőzhető civilizációs betegségeket műt, melyek netán a műtét háttér-anyagai, -energiái, az orvos fizetése előteremtésekor keletkeztek. Aki ma fél órát sétálni megy a munkahelyéről, környezetvédőnek számít. Nem indul be a növekedés: csőd – beindul: fölszökik az olaj ára. Bezárnak az autógyárak, összeomlik a gazdaság.

Régen templomba jártunk, ma itt a tudomány. Egy problémát megold, kettőt gerjeszt. Az ősközösségek vadászgyűjtögetőitől nem lettünk boldogabbak: a magántulajdon hozta a rabszolgaságot, a városok a járványokat, a só/cukor a m. vérnyomást, cukorbetegséget. (Lásd. Lukanga Mukara). Az ember eszével kiemelte magát az állatvilágból és most az esze lesz a veszte. A természetből betonvárosokba költözött, amire az evolúció nem készítette föl: neurotikus lesz. Nem tud meglenni az ég kékje, a fa zöldje nélkül.

akikA drága óriásváros inkubátor, ha megszűnik a beszállítás, elpusztul. Aki a vezetékeken csüng, megzsarolható. Itt minden építkezés értelmetlen: a ház 100 éves életében lakói ellátása megszakad. (200 000 ház áll üresen vidéken.) Gazdasági válság, terrortámadás, járvány könnyen sebezheti. Egyenletesen belakott országban katasztrófa esetén kevesebb az áldozat.

Akik utánunk születnek, átkozni fognak bennünket, mert mindent föléltünk előlük és tönkre tettük életük alapjait.

Régen pénz sem kellett nagyon, ott voltak a gyerekek, a testvérek, a rokonok, a jó szomszédok – anyagi és lelki támasz; jó eszközkihasználás, magas hatásfok.

Isten ments az olyan régi világtól, ahol a munka kegyetlen robot, semmi mód olvasni, színházba menni, utazni; ahol, aki beteg lett, meghalt, vagy akit bánya vagy gyár ölt meg.

A kunszt: a régit és az újat ötvözni:

Mennyi technikát, gépet szabad beengednünk életünkbe?

Hol legyen vége a munkamegosztásnak, a szakosításnak?

Mennyire bonyolítsuk életünket?

Mi az értelmes munka és mennyit szabad dolgoznunk?

Hogyan tudnánk megszabadulni a beszállítói függőségektől?

Aki ma falun házhoz és kerthez jut, problémájának fele meg van oldva.

Tisztelet a bátor fiataloknak, akik leválnak a vezetékekről (ld. Robinzon-ház), falura költöznek és ott egy emberibb, értelmes, világmegtartó életbe vágnak bele – „munkahely”, „GDP”, „pénz” nélkül!

Rózsa Sándor

A bejegyzés trackback címe:

https://elofalu.blog.hu/api/trackback/id/tr255306968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.